Pintada

Robert Capa öt háborút örökített meg fényképezőgépével: a spanyol polgárháborút (1936-39), a kínai ellenállást a japán megszállókkal szemben (1938-ban), a második világháború európai hadszíntereit (1941-45), az első arab-izraeli háborút (1948) és a francia-indokínai háborút (1954). Bátrabban, nagyobb együttérzéssel még soha senki nem készített fotókat háborúról.

Robert Capa, alias Friedmann Endre Ernő 1913. október 22-én született Budapesten középosztálybeli zsidó családban. Szüleinek elegáns divatszalonjuk volt a belvárosban, öccse Kornél (Cornell Capa néven) később szintén fényképész lett. 1931 nyarán Bécsbe, Prágába, majd Berlinbe utazott, ahol beiratkozott a Német Politikai Főiskolára, ahol két féléven keresztül újságírást tanult. A gazdasági válság következtében azonban szülei képtelenek voltak tanulmányait tovább finanszírozni, így munka után kellett néznie. Két Berlinben élő magyar segítségéve sikerült kifutófiúként elhelyezkednie a Dephot fotóügynökségnél, ahol rövidesen fotólaboráns-segéddé, majd fényképésztanulóvá léptették elő.

Bár megosztóak a vélemények a Tim Burton 2012-es Frankenweenie remake-jéről, én mégis megpróbálkozom látatlanban is egy kis kampányt folytatni érte. A napokban sikerült megnéznem az 1984-es hasonló című rövidfilmet (szintén Tim Burton rendezésében), és igazából imádtam. Egyébként is nagy tisztelője vagyok a rendező egyedi stílusának, és ebben a korai alkotásban sem kellett csalódnom. A film egyébként Mary Shelley 1931-es Frankenstein-jének paródiája, valójában azonban a karakter iránti mély tiszteletet jeleníti meg. A film központi családjának neve is a Shelley szörnyéről kapta a nevét. Az alábbiakban a teljes filmet megnézhetitek, viszont csak eredeti hanggal:

Edith Piaf magával ragadó dala 1946-ban vált népszerűvé a nagyközönség előtt, majd egy évvel később hivatalosan is megjelentették. Ha kicsit szabadelvűen bánunk a fordítással a címe valami olyasmit jelenthet, hogy az élet rózsaszínben vagy az élet a rózsaszín fellegen keresztül. A dalt Piaf Marianne Michel-nek ajánlotta, aki a legnagyobb változtatást végezte el a dalszövegen: az eredeti dalszövegben szereplő "Les choses"-t (tárgyak) átírta "La vie"-re. A melódiát azonban nem találták megfelelő színvonalúnak az énekesnő többi dalához képest, ezért csak egy évvel később jelentették meg. 

Angliában 1921-től kezdődően lehetett fogadni a labdarúgó mérkőzések eredményeire, a kontinensen azonban 1934-ig kellett várni az első engedélyezett hasonló játékra. Svédországot néhány éven belül követte Svájc, Finnország, Olaszország, Spanyolország, majd 1947-ben Magyarország. Az 1948-as londoni olimpiára készülve Európa legtöbb állama külön sportfogadásokat szervezett, így Magyarország is követte a külföldi példát az olimpiai játékokra való felkészülésre és azok részvételi költségeinek fedezésére.

A sportfogadás szerteágazó angol rendszeréből a totót választották, mert azt tartották a leginkább közérthetőnek.  A játék népszerűsítését egy reklámkampánnyal kívánták előidézni. A legelső reklámplakát szlogenje  „A totó a magyar sport új alapja” volt, az olimpiai karikákat mutatta be felül, közepén egy klasszikus diszkoszvető figurával, alul pedig egy egyforintos érme helyezkedett el, mint a diszkoszvető alapja. Kezdetben a Posta Takarékpénztár kereteiben szerveződött, majd 1950-ben átkerült a Totószervezés az Országos Takarékpénztárhoz. Az Országos Takarékpénztáron belül a szervező és lebonyolító a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lett.

A férfiakat bűnre csábító "Végzet asszonyának" is nevezték, lehetséges hírszerzői pályafutása azonban nem bizonyult túlságosan sikeresnek. Mindenesetre minden idők legnagyobb kémnőjeként tartja számon a világ - nem másról van szó, hanem Mata Hariról. Tucatnyi film idézte fel az emlékét, s a filmvásznon a legszebb színésznők játszották el szerepét: többek között Asta Nielsen, Greta Garbo, Marlene Dietrich, Gábor Zsazsa, Sylvia Kristel és Jeanne Moreau.

Edith Piaf halálának évfordulóján újfent felelevenedtek bennem a csodaszép, mély érzelmű sanzonok és őszinte kitárulkozásai a színpadon. Mindössze 48 évet élt, óriási örömök és hatalmas tragédiák forgatagában viharosan és szenvedélyesen.

1894 nyarán egy francia tiszt titkos iratokat és katonai terveket ad el a németeknek. A katonai vizsgálóbizottság az elzászi származású Alfred Dreyfus vezérkari tisztet gyanúsítja az árulással. A hadbíróság zárt tárgyaláson született ítélete: életfogytiglani börtön és örökös száműzetés, nem is akárhol, hanem az Ördög-szigeten - Cayenne, Francia-Guyana (a francia börtönszigetekről lásd még: Henri Charrier: Pillangó - Szökéseim a pokolból), ahol öt évet kellett eltöltenie, mire fény derült a bizonyítékok hamis voltára és természetesen Dreyfus ártatlanságára. Az antiszemita indíttatású per (l'Affaire) azonban közel tíz évig az egész francia politikai életre és társadalomra komoly hatást gyakorolt, és szinte két csoportra szakadt miatta az ország.  

A Süsü, a sárkány Szabó Attila és a Magyar Televízió 1976-os bábfilmsorozata, főszereplője pedig egy szelíd egyfejű sárkány, akit kitagadott az édesapja (elküldte Süsüt, hogy ölje meg az ellenségét, Süsü pedig inkább meggyógyította). Eredeti országában, a sokfejű sárkányok országában gyakran ki is csúfolták jó szíve és egy feje miatt. A forgatókönyvet Csukás István (Mirr-Murr, a kandúr, Keménykalap és krumpliorr, A Nagy Ho-ho-ho-horgász stb.) írta, Süsünek pedig Bodrogi Gyula adta a hangját.

Tőlem szokatlan módon ma hoztam egy kevésbé vidám post-ot is. Nem is akármilyet, hanem József Attila Tiszta szívvel című költeményét, mely a korabeli modernséget és a klasszikus formafegyelmet is magában foglalja. Akár lírai önvallomásként is értelmezhetjük a verset, mely hátterében személyes tragédiák láncolata húzódik meg. Az azonban vitathatatlan, hogy a magyar irodalomtörténet egyik legkiválóbb és legszebb alkotásáról van szó. Íme:

Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.

Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.

Az Alice csodaországban (Alice's Adventures in Wonderland) Lewis Carroll 1865-ös nonszensz meseregénye. A könyv hatalmas sikert aratott már abban az időben is, így Carroll 1872-ben megírta Alice történetének folytatását, Alice Tükörországban (Alice Through the Looking Glass) címmel. Azóta pedig a történetnek számos filmváltozata (1951 - Walt Disney, 2010 - Tim Burton stb.) készült el és többszáz újranyomtatást élt meg, és ne feledkezzünk meg a Jefferson Airplane White Rabbit-járól sem.

"One pill makes you larger
And one pill makes you small
And the ones that mother gives you
Don't do anything at all
Go ask Alice
When she's ten feet tall
And if you go chasing rabbits
And you know you're going to fall
Tell 'em a hookah smoking caterpillar
Has given you the call to
Call Alice
When she was just small"

Jefferson Airplane: White Rabbit (1967)

1896. október 4-én adták át a legrövidebb fővárosi átkelőt, a Ferencz József hidat, mely a Fővám tér és a Szent Gellért tér között biztosítottan a közlekedést. A megnyitóra a millenniumi rendezvénysorozat keretében került sor, melyen az uralkodó is részt vett személyesen, sőt egy urbán legenda szerint még az utolsó szegecset is beverte saját kezűleg.

A pályázatot Feketeházy János és Totth Róbert nyerte meg, 1894-ben pedig el is kezdődtek az előzetes munkálatok a Fővám téren. A híd rácsos fémszerkezetet kapott, ezt azonban úgy alkották meg, hogy a folyami átkelő a kor legdivatosabb típusára, a függőhídra emlékeztessen. A kapuzatok 1896 során készültek el és a magyar címerrel illetve két-két turulmadárral díszítették, a híd kivilágítását pedig elektromos- és gázlámpákkal oldották meg.

A híd építése - 1895

A következőkben néhány retró és néhány friss Ray-Ban hirdetés fényképét nézhetitek meg. A frissebbek a Never Hide kampány részeit képezik, melynek lényege a vagány és lázadó fiatalok megnyerése a márka számára. A kampányt 20 országban indították el. A nem túl barátságos árú szemüvegek valóban csodaszépek és természetesen - "a lehető legjobb dolog a szemeidnek". A Ray-Ban vállalatot a Bausch & Lomb társaság alapította 1937-ben. 1999-ben adták el a márkát az olasz  Luxottica Group-nak. A napszemüvegek karrierjét olyan hírességek indították el viselésükkel és reklámozásukkal, mint Marilyn Monroe, Roy Orbison, James Dean, Bob Dylan, és John F. Kennedy stb.

1971. október 1-jén nyitotta meg kapuit az orlando-i Walt Disney World Resort. A több, mint 12 000 hektáros területeten 4 fő- és 2 vízi egység található, 23 saját tulajdonú hotel a vendégeknek, de van természetesen golfpálya (5), és több wellness centrum is azoknak a szülőknek, akiket nem elégít ki teljesen a mesés park. A világ egyik legnépszerűbb szórakoztató attrakciójává vált a második Disney-park, megnyitását azonban Walt Disney már nem élhette meg, ugyanis 1966. decemberében meghalt tüdőrákban. 

A William Hanna és Joseph Barbera által alkotott Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki volt az első olyan rajzfilm, melyet fő műsoridőben vetítettek Amerikában. A mesét 1960-ban ezen a napon vetítették le először, ezt pedig 166, egyenként 25 perces epizód követte 1966-ig. A Frédi és Béni (eredeti címmel The Flintstones) egy kőkorszaki család életét és kalandjait mutatja be. Az elmúlt években két élőszereplős, egész estés filmváltozata készült el, 2013-ban pedig egy teljesen új évadot tűztek műsorra.

Michelangelo Antonioni (1912. szeptember 29. – 2007. július 30.) Oscar-díjas olasz filmrendező és forgatókönyvíró, az olasz és az egyetemes filmművészet egyik legkiemelkedőbb alkotója volt.

Középpolgári származása (anyja szegény családból származott, apja szállodatulajdonos volt) egyébként nem mellékes motívum művészete szempontjából, hiszen szinte mindegyik olasz filmje polgári miliőben játszódik. Édesapja kereskedelmi pályára szánta gyermekét, Michelangelo azonban inkább a képzőművészet és az építészet iránt mutatott érdeklődést. Emellett zeneileg is tehetséges volt, évekig hegedült. Sportok terén a teniszben nyújtott kiemelkedő teljesítményeket, egyetemista korában pedig számos díjat is megnyert (ezeket a '40-es években, mikor szegénységben élt Rómában, mind eladta). Bologna egyetemén szerzett közgazdász diplomát. Ezt követően rövid ideig a bankszakmában dolgozott, és mellette filmkritikákat írt a Corriere Padano nevű helyi lapba.

Az Ed Sullivan Show 1948. június 20-tól 1971. június 6-ig futott vasárnap esténként 8 és 9 óra között az amerikai CBS csatornán. 2002-ben, a TV Guide magazin Minden Idők 50 legjobb TV Show-jának listáján a 15. helyet foglalta el. Az amerikai televíziós történelem egyik leghosszabb ideig sugárzott műsorában a szórakoztatóipar szinte összes típusa és alakja fellépett: opera énekesek/énekesnők, népszerű művészek, dalszövegírók, humoristák, balett táncosok, voltak cirkuszi bemutatók is rendszeresen.

Variációk, mégpedig a Hey Jude-ra. 1968. szeptember 28-án ugyanis ez a Beatles sláger vezette az amerikai slágerlistát. Ez volt addig a leghosszab kompozíció, amelynek sikerült a csúcsig eljutni, és ott is maradni kilenc teljes héten keresztül. Ezzel a dallal 16. listavezető dalukat érték el az USA-ban a Beatle-k.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én imádtam az Egyszer volt, hol nem voltos francia meséket. Volt belőle sorozat a felfedezőkről, az életről, az emberről, a világűrről, az ötletről (személyes kedvenc) és még Amerikáról is. A felfedezős természetesen évezredek ismert világjárótörténeteinek sorozata; az élet létünk és testünk biológiai csodáiról szól; az emberes sorozatban az emberiség, az amerikás sorozatban pedig Amerika történelmének darabkáival ismerkedhetünk meg; a világűrös évad témája az odaát; végül pedig a feltalálók találmányaival és innovációival találkozhatunk az ötletes sorozatban. Louis Pasteur kémikus és mikrobiológus halálának 117. évfordulóján egy résszel rukkolok elő az utóbbiból.