HTML

Pintada

Friss topikok

Címkék

"Véres Bill" Anderson (1) A38 (1) Adidas (1) Adolf Dassler (1) Adolf Hitler (2) Afrika (1) Agatha Christie (1) Alain Delon (1) Albert & David Maysles (1) Albert Barillé (1) Albert Einstein (1) Alexander Calder (1) Alexandre Dumas (1) Alfred Dreyfus (1) Alfred Hitchcock (2) Alice csodaországban (1) Alice Pyne (1) alkohol (2) Allen Ginsberg (3) Altamont (1) Amerikai polgárháború (1) Andalúziai kutya (1) André Kertész (1) Andy Warhol (1) Anglia (1) animációs film (1) Anne Frank (1) Annie Leibovitz (1) antiszemitizmus (2) Antonio Banderas (1) Arisztotelész (1) A fekete tulipán (1) A három testőr (1) A kaméliás hölgy (1) A kockásfülű nyúl (1) A nagy ho-ho-ho-horgász (1) bábfilmsorozat (1) bakancslista (1) balett (1) Bálint Ágnes (1) Bán Sarolta (1) Batman (1) BBC (1) beat (1) Beatallica (1) Beatnik (1) Beetlejuice (1) Béke (1) Benny Hill (1) Ben Affleck (1) Bergendy (1) Bergendy István (1) betegség (1) Billy Holiday (1) Bill Evans (1) Bíró László (1) Blues (1) blues (3) Bob Dylan (3) Bob Marley (1) Bodrogi Gyula (1) bölcsesség (2) Bolond Kalapos (1) Boney M (1) bordélyvilág (2) Brad Pitt (1) Brian Jones (2) Bruce Willis (1) Brunszvik Teréz (1) Budapest (9) Buddy Guy (1) Buddy Holly (1) Buena Vista (1) Bunny Wailer (1) bűnözés (1) Bye Bye Birdie (1) Byrds (1) cameo (1) Campari (1) Casey Affleck (1) Cate Blanchett (1) CBS (1) Charles Mingus (1) Charlie Chaplin (1) Charlotte Zwerin (1) Chet Baker (1) Cicavízió (1) Címkék (1) Cindy Crawford (1) Clint Eastwood (1) country (1) Csukás István (1) D-nap (1) Danny Elfman (2) Dave Brubeck (1) David Bowie (1) David Seymour (1) DC Comics (1) Dean Martin (1) Dean Potter (1) design (1) Diákhitel (1) Diákhitel 2. (1) Diane Arbus (1) Diego Rivera (1) Disneyland (1) divat (3) Django Reinhardt (1) Donald kacsa (1) Drakula (1) Dreyfus-ügy (1) drog (1) Duke Ellington (1) E-book (1) Edith Piaf (2) Edvard Munch (1) Ed Sullivan (1) ego (1) Egon Schiele (1) Egyszer volt ... az ötlet (1) életmód (1) Elliott Erwitt (1) első világháború (2) Elvis Presley (2) Émile Zola (1) Emmeline Pankhurst (1) Ennio Morricone (1) ENSZ (1) építészet (1) Eric Clapton (1) Ernest Hemingway (2) Erzsébet királyné (1) Étel & Ital (1) F. Scott Fitzgerald (2) Family Guy (1) fasizmus (1) Fats Domino (1) Federico Borrell García (1) Federico Fellini (1) Felsőoktatás (1) feminizmus (2) fényképészet (7) Ferenc József (1) festészet (2) Festo (1) fesztivál (1) film (17) filozófia (2) fotó (12) fotómanipuláció (1) Frakk a macskák réme (1) Franciaország (4) Francis Bacon (1) Frankenstein (2) Frankenweenie (1) Frank Capra (1) Frank James (1) Franz Kafka (1) Frédi és Béni a két kőkorszaki szaki (1) Frida Kahlo (1) Gábor Dénes (1) Gálvölgyi János (1) George Harrison (1) George Lucas (1) Gerda Taro (1) gésa (3) Gianni Luminati Nicassio (1) Gimme Shelter (1) Goldmark Károly (1) google (1) Goy Andor (1) grafika (3) Greta Garbo (2) Guernica (1) Guggenheim Múzeum (1) Gustav Klimt (1) háború (2) hadászat (1) hagyomány (1) Haight-Ashbury (1) Hair (1) halloween (2) Hanna & Barbera (1) Heath Ledger (1) Henri Cartier-Bresson (2) Henri Charrier (1) Henry Cartier-Bresson (1) Hey Jude (1) Hiperkarma (1) hippi (3) Hippokratész (1) Hollandia (1) hópehely (1) Howard Pyle (1) humor (4) Hunter S. Thompson (3) ICC kód (1) idézet (24) idézet. (1) időjárás (1) ifj. Alexandre Dumas (1) Iggy Pop (2) II. Miklós cár (1) indie rock (1) információáramlás (1) inspiráció (1) interjú (3) Intim Torna Illegál (1) irodalom (12) Jack Kerouac (2) Jack Nicholson (2) Jack White (2) James Dean (1) James Joyce (1) Janis Joplin (2) Japán (3) játék (4) jazz (2) Jeanloup Sieff (1) Jefferson Airplane (3) jelenkor (1) Jerry Lewis (2) Jesse James (1) Jesse James meggyilkolása a tettes a gyáva Robert Ford (1) Jimi Hendrix (3) Jim Henson (1) Jim Morrison (1) Johnny Cash (2) Johnny Depp (2) John Coltrane (1) John F. Kennedy (1) John Lennon (3) John Steinbeck (1) Jókai Mór (1) Josef Skvorecky (1) Joseph Barbera (1) Jozef Sztálin (1) József Attila (1) Julio Cortázar (1) kalóz (1) Kanada (1) karácsony (3) Karácsonyi lidércnyomás (1) Kardinsky (1) Keith Richards (1) Kék Ház (1) kémkedés (1) Ken Kesey (1) kép (51) képeslap (1) Kex (1) kifakadás (1) KISS (1) koncert (4) könyv (3) környezet (1) kreatív (1) Kukori és Kotkoda (1) külföldi élet (1) kultúra (109) Kurt Cobain (1) Kurt Vonnegut (1) Kyoto (1) labdarúgás (1) Lead Belly (1) Led Zeppelin (1) Leonardo da Vinci (2) levelezőlap (1) Lewis Carroll (1) Little Willie John (1) Louis Armstrong (1) Louis Pasteur (1) LSD (2) Ludwig Múzeum (1) Lugosi Béla (2) Luis Bunuel (1) Lulu (1) Magic Trip (1) Magyarország (10) magyar találmányok (2) Magyar Televízió (7) Magyar Televízó (1) Manhattan terv (1) marihuána (1) Marilyn Monroe (1) Marion Cotillard (2) Martha & The Vandellas (1) Martin Scorsese (1) Marty Balin (1) Mary Shelley (1) második világháború (8) Mata Hari (1) Mekk Elek az ezermester (1) merénylet (2) Merry Prankster (1) mese (15) Metallica (1) Metropolitan Múzeum (1) Mexikó (1) Michelangelo Antonioni (1) Michel Legrand (1) Mickey Mouse (1) Mick Jagger (2) Mick Taylor (1) Mikey Schaefer (1) Miles Davis (2) Minnie Mouse (1) Monte Cristo grófja (1) Monty Python (1) Morzekód (1) MTV (1) Muddy Waters (1) Muppets (1) Muse (1) musical (1) művelődés (49) művészet (28) My Fair Lady (1) My Lai (1) Nagy-Britannia (2) Nagyítás (1) napló (1) NASA (2) National Geographic (1) National Portrait Gallery (1) Neal Cassady (1) Neil Armstrong (1) némafilm (3) Németország (2) neorealizmus (1) Neumann János (1) New-York Daily Times (1) Nickolas Muray (1) Nirvana (1) novella (1) NSDAP (1) Okostojás (1) Olaszország (1) olasz filmművészet (1) olimpia (9) Omega (1) Örkény István (1) Oroszország (1) orvostudomány (2) Oscar-díj (1) Osztrák-Magyar Monarchia (1) Pablo Picasso (1) Páneurópai piknik (1) Papp László Sportaréna (1) Patti Smith (1) Paul MacCartney (1) Paul McCartney (1) pawel kuczynski (2) PBS (1) Peggy Lee (1) Peter Tosh (1) Pethő Zsolt (2) Piazza dei Miracoli (1) Picasso (1) Pillangó (1) Piotr Kabat (1) Pjotr Iljics Csajkovszkij (1) Pokol Angyalai (1) politika (1) Pom Pom meséi (1) propaganda (1) prostitúció (9) publicisztika (1) Puma (1) Puskás Ferenc (1) R&B (2) Ragyogás (1) rajzfilm (1) rák (1) Ramones (1) Raoul Wallenberg (1) Raszputyin (2) Ray-Ban (1) recept (1) reggae (1) Regina Brett (1) reklám (2) retró (13) Ringo Starr (1) Roberto Rossellini (1) Robert Capa (1) Robert Downey Jr. (1) Robert Elfstrom (1) Robert Ford (1) Robert Frank (1) Robert Johnson (1) Robert Mapplethorpe (1) robot (1) rockabilly (2) rock and roll (1) rock n roll (3) Rolling Stone (1) Romhányi József (1) rövidfilm (2) Roy Orbison (1) Ruanda-i mészárlás (1) Rubik-kocka (2) Rubik Ernő (1) Rudolf Dassler (1) S.O.S. (1) Salvador Dalí (2) Samuel Morse (1) Shel Silverstein (2) Simon Bent (2) Sisi (1) Slavonia (1) SmartBird (1) Son House (1) Sopron (1) sör (1) Spanyolország (1) Spanyol polgárháború (2) sport (10) Stanley Kubrick (1) Stephen King (2) Super Mario (1) Susan Sontag (1) Süsüke a sárkánygyerek (1) Süsü a sárkány (1) Syrius (1) Száll a kakukk fészkére (1) Szent-Györgyi Albert (1) Szilárd Leó (1) színház (2) szórakozás (1) Szovjetúnió (1) Születésnap (4) szürrealizmus (1) Taj Mahal (1) tánc (1) technika (1) technológia (1) TED konferencia (1) tél (1) Telekocsi (1) televízió (2) Teller Ede (1) térkép (1) természet (1) terrorizmus (1) TET offenzíva (1) Thames Television (1) Thelonious monk (1) The Beach Boys (1) The Beatles (9) The Benny Hill Show (1) The Doors (2) The Ed Sullivan Show (1) The Flintstones (1) The Greatful Dead (1) The Jackson 5 (1) The Mamas & The Papas (1) The New York Times (2) The Rolling Stones (7) The Supremes (1) The White Stripes (2) The Who (1) Timothy Leary (1) Tim Burton (4) Tiny Tim (1) Titanic (1) Tobey Maguire (1) történekem (1) történelem (102) totó (1) Traviata (1) tudomány (14) TV Guide (1) újság (3) újságíró (2) ünnep (5) Űr (1) USA (14) utazás (1) vámpír (1) Vanity Fair (1) Verdi (1) vers (2) Victor Hugo (1) videó (15) Vietkong (1) Vietnám (1) világnap (1) Vízipók-csodapók (1) Vogue (1) Volt egyszer egy vadnyugat (1) Vöröskereszt (1) Vörös Hadsereg (1) Wailers (1) Walk off the Earth (1) Walt Disney (7) Walt Disney World (1) Walt Disney World Resort (1) West Side Story (1) White Rabbit (1) White Stripes (1) Whoopi Goldberg (1) William Hanna (1) William Quantrill (1) Willie King (1) Wim Wenders (1) Woodstock (2) Wright testvérek (1) Yoko Ono (2) Youtube (3) youtube (2) zene (41) Címkefelhő

Linkblog

Lisztmayer Zsófia

Kultúrblog

2012.11.16. 19:59 Pintada

Hippik, avagy a virág nemzedéke

Címkék: zene kép kultúra történelem divat idézet marihuána blues hippi beat művelődés rock n roll USA Nagy-Britannia LSD Jimi Hendrix Janis Joplin Bob Dylan The Beatles The Rolling Stones The Who The Doors Jefferson Airplane R&B Woodstock Beatnik Byrds Jack Kerouac Allen Ginsberg

Az 1960-as éveket egy valóban társadalomformáló korszaknak nevezhetnénk. A leginkább a fiatalok körében megkezdődött folyamatok egy egész kultúrát, egy teljes társadalmat teremtettek . Erre a nemzedékre sok mindent mondanak: underground, ellenkultúra, virágnemzedék, hippik stb. Az mindenesetre igaz, hogy ifjúsági kultúrájuk a szabadságot, a reményt, a boldogságot, a változást és a forradalmat hirdette. Szubkultúrájuk pedig máig hatással van a fiatal generáció bizonyos részeire.

Peter simon COMMUNE Dancing2.jpgEgy hippi kommuna

A hippimozgalom az ’50-es évek beatnemzedékének letéteményese: a beatnikekhez hasonlóan visszautasították a kor amerikai fogyasztói társadalmának tespedt unalmát (kertvárosi élet, ugyanolyan autók, kétszemélyes ágy stb.). A legszélsőségesebbek teljesen szembehelyezkedtek a jóléti társadalommal: sokan elhagyták a családi fészket, hogy lakóautókban, önkényesen elfoglalt lakásokban, vagy esetleg kommunában éljenek. Nagy-Britanniában az eltérő gazdasági és természeti viszonyok miatt más okokból, de hasonló mentalitású generáció cseperedett fel: az ellenkultúra itt a háború utáni megszorításokra adott válaszként fejlődött ki. A lényeg az, hogy mindennel szemben dacoltak és lázadtak, ami a társadalom hagyományos és konzervatív részére jellemző volt.  Több százezres tüntetésekre is volt példa, mely a kormány politikájával szemben lépett fel. A háborúellenességbe és az amerikai népképviseleti demokrácia kivívásába vetett hitük állt szemben a kormány Vietnámban tanúsított magatartásával. A rendőrség, a CIA, az FBI és egyéb intézmények igyekezete, hogy megfékezzék az öntudatra ébredt tömeget, haszontalan volt. Végső kétségbeesésükben a gyülekezés alkotmányos jogának megtagadásához és hamis információk terjesztéséhez folyamodtak. A mozgalmat úgy igyekeztek beállítani, mint egy külföldről pénzelt és támogatott szerveződést, mely az ország belső nyugalmát hivatott megmérgezni.

Flower_Power_demonstrator.jpgA hippi lány virágot nyújt át a hatóság emberének

A hippi elnevezést először az amerikai televízióban használták 1964. április 22-én, a WNBC TV Channel 4-en, New York Cityben, a New York World Fair megnyitásánál. Akkor néhány, a vietnami háború ellen tiltakozó fiatalok csoportja tartott ülősztrájkot.  A hippi szó az angol hipster szóból ered, amely kezdetben a San Fransisco-i Haight-Ashbury (az egyik közkedvelt hippi-hely) körzetébe költöző embereket jelentette.

"Nem olyan volt, amilyennek képzeltem (...) a Haight-Ashbury kölykei kimaradtak az iskolából és ott lopták a napot, csak nem szeszt öntöttek magukba, hanem drogokat." 

George Harrison, miután Haight Ashbury-ben járt

Reprezentációjuk rendkívül sokoldalú volt: megjelent a zenében, öltözködésben, életmódban stb. Tiltakozásuk eszközéül választották a tüntetéseket, felvonulásokat, virrasztásokat, melyeket az adózásmegtagadás és a nyilvános katonai behívóégetés, esetleg dezertálás követett. Kanada a nyilvánvaló földrajzi okokon kívül más okból is népszerű hellyé vált: az északi szomszéd ugyanis nem adta ki az amerikai kormánynak a katonai szolgálatot megtagadókat. A béke gyermekei között is volt azonban különbség: a háborúellenes mozgalom aktivistái ugyanis bizonyos fokú megvetéssel tekintettek a hippikre. Nem értették, hogyan tudnak zenélni, táncolni, drogozni és meditálni, miközben saját kormányuk civileket gyilkol egy hadüzenet nélküli háborúban.

A hagyományos nemi erkölcs megkérdőjelezésével teljesen felforgatták a közvéleményt. Korábban a téma sikamlóssága miatt még beszélni sem nagyon mert a szexről senki, nemhogy valaki még nyilvánosan is csinálja. A virágok nemzedéke azonban a beszéden felül még alternatívákat is szolgáltatott: megjelentek a kiterjedt nemi családok, az orgiák és még a homoszexualitással szemben is elfogadóak voltak. 1969-ben a New York-i Stonewall-bárbeli lázasból nőtte ki magát a homoszexuálisok jogaiért küzdő mozgalom. A szexualitást tehát éltették, művelték és ünnepelték az előző generáció prüdériájával szemben.

NudeYoga11.jpg

A szabadság eszméje hamarosan a nőkhöz is elért: kialakult a nőmozgalom. A nemi szerepeket megkérdőjelezték, felvetették azokat a felszín alatti kérdéseket, melyeket a hippi mozgalom láthatóvá tett. Helyes-e, hogy a nők végzik a házimunkát, nevelik a gyereket, dolgoznak, míg a férfiak élvezhetik az erősebbik nem kiváltságait? Megjelentek az első fogamzásgátló tabletták, mely forradalmi találmányt jelentett a nők szexualitásának kiteljesedésében. A nőmozgalom elindító eseményének az 1968-as Miss Amerika Szépségverseny tekinthető. Az öntudatra ébredt nők az élő adás megzavarásával tudatták létezésüket a világgal. Az egyik versenyző, akiben szimpátiát ébresztettek, még a műsorvezető jegyzeteit is összekuszálta, kínos perceket okozva a televíziós hostnak. A műsort 10 percre megszakították, de jelentősége annál nagyobb volt: nézők milliói látták, ahogy néhány nő „Szabadságot a nőknek!” jelszavakat skandál és kiáll jogaiért.

HIPPIE+book.jpg

A jóléti társadalommal való szembehelyezkedés kiterjedt az öltözködésre is. Bizonyára emlékeztek a Beatles, vagy a Rolling Stones korai szerepléseire, melyeken a fiúk helyes kis öltönyben és nyakkendőben szerepeltek. A korszak mondhatni dögunalmas divatja a férfiaknál kimerítette az öltöny fogalmát, a nőknél pedig minden évben kiadták a megfelelő szoknyahossz méretét. Ezzel szemben a ’60-as évek ifjúságának öltözködésbeli jelszava a következő volt: bármit viselhetsz, amiben csak jól érzed magad – legyen akár az egy fürdőköpeny vagy egy körgallér. A háború higiéniájából eredően a férfi frizuradivatot a kefehaj testesítette meg – a ’60-as évek elején azonban (Vade Satana!) a férfiak is hosszú frizurát kezdtek viselni, melyet az évtized végére a bajusz és a szakáll is követett. A közvéleményt a kétnemű kinézet teljesen felzaklatta (nem beszélve a farmerről és a trapéznadrágról, mely szintén mindkét nem kedvencévé vált). A lányok vastagon kent rúzst és sminket viseltek, melyben sokkal idősebbnek látszottak és divatba hozták a viseltes, puha anyagokat (csipke, bársony) és saját készítésű ruhákat, melyeket földszínűre és pszichedelikus szivárványszínűre készítettek. Ehhez jött még a lehető legtöbb ékszer, bizsu és az elmaradhatatlan virág a hajba. A hippimozgalom a divat világát is felszabadította.

Minden, ami addig pop volt, átalakult rockzenévé. A zenekarok a blues és a rhythm and bluesból merítették az ihletet, népszerűvé váltak az R&B klasszikusok átdolgozásai, és az észak-amerikai zenészek érdeklődése feléledt saját fekete gyökereik iránt. A hang intenzívebb befogadása, melyet az LSD és a marihuána hatása keltett, létrehozta a pszichedelikus zenét. A korszak zenészei a szórakozást művészetté alakították. A zenei változás nagy katalizátorának a Beatles-t tekinthetjük (Sgt, Pepper, Tomorrow Never Knows). Megjelent Bob Dylan, aki kezdetben Woodie Guthrie folkhagyományait támasztotta fel a kor felfogása szerint botrányos dalszövegekkel. Hamarosan azonban rájött, hogy valójában rock n roll-t énekel. A változást Dylanban a Byrds indította el, mely voltaképpen Dylan zenéihez csak egy kis pszichedelikus hátteret adott. Mr. Tambourine Man című slágerük pedig a jövő zenéjének számított 1965-ben. A Doors megjelenése új szintre emelte a popot: a komoly szövegeket igényes zenével kombinálta. A Jefferson Airplane szintén popzenét játszott, és őket is dalszövegeik választották el a hagyományos slágerlistás zenekaroktól. Jimi Hendrix az R&B-t és a popot kovácsolta össze, mellyel új művészeti stílust teremtett, a Who rockoperákkal kísérletezett, mely szintén egy újfajta törekvés volt - és még nem is beszéltünk a blues koronázatlan királynőjéről, Janis Joplinról és a korszak többi zseniális zenészéről. Csupa-csupa feljődés, változás - zenei forradalom.

A hippi kultúra az irodalomra is nagy hatással volt. Aki a kezébe vesz egy Allen Ginsberg (pl.: Üvöltés - Howl and Other Poems, 1967) vagy Jack Kerouac (Úton - On the Road, 1956; Az elhagyatottság angyalai – Desolation Angels, 1961) könyvet, teljes mértékben át tudja érezni azt a légkört, melyet a lázadó ifjúság teremtett. Mindketten a beat-nemzedék vezéralakjainak számítanak. Költészetüket az amerikai életforma és kultúra elutasítása jellemzi. Ginsberg hatással volt Hobóra is, ráadásul fel is lépett egy Hobó-koncerten.

A rockfesztiválok megjelenése egy újfajta élvezetes közösségi élménynek számított. Önfeledten - akár kábultan, de mindenesetre boldogan hódoltak a zenének és a szabadságnak. 1967 januárjában, a San Fransisco-i Golden Gate Parkban rendezték meg az első Emberi Együttlétet (Human Be-In). Az esemény egyszerre volt zenés tüntetés a békéért és a toleranciáért, valamint a szabad gondolkodásért és a szerelemért. Ez az alkalom volt a kiindulópontja az USA nyugati partján hamarosan kialakuló legendás Nyári Szerelemnek (Summer of Love), illetve a keleti parton megrendezett 1969-es Woodstocki Fesztiválnak. A nemzetközi és ingyenes Woodstocki Zenei és Művészeti Vásár mítosszá nőtte ki magát – mondhatni életstílussá. A szervezők így hirdették: „Vízöntő korszakbeli Előadás: 3 nap béke és zene”

Be-In_poster.jpgA Human Be-In plakátja

Folytatás következik!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pintada.blog.hu/api/trackback/id/tr1004910603

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sophispapi 2012.11.17. 20:09:26

Soha nem voltak a példaképeim a hippik és nagyon sok minden idegen tőlem az életvitelüket illetően, de van néhány dolog ami példamutató lehetne a mai ember számára. Csak kettő ezek közül: fejlett igazságérzet és határtalan szabadság vágy! Ha "csak" ezeket örökölték volna a következő nemzedékek, más lenne a világ!

Pintada 2012.11.17. 20:14:11

Ezt én sem mondhattam volna szebben, bár engem mindig is vonzott a világuk... De ezt úgyis tudod! :)
süti beállítások módosítása