És lőn az újkori olimpia...
A XIX. század közepétől kezdődően merült fel egyre többször és egyre több helyen az ókori olimpiai játékok újrakezdésének igénye. 1833-ban egy görög költő, Panagiotisz Szucosz írt egyik művében a játékok újjászületéséről. Angliában az 1850-es évektől kezdődően több olimpiával kapcsolatos alapítás történt. 1850-ben létrehozták az Olimpiai Csoportot, 1859-ben a Wenlock-i Olimpiai Játékokat, 1860-ban pedig megalapult a Wenlock-i Olimpiai Társaság. Ezzel párhuzamosan több sportversenyt is tartottak a szigetországban. Az olimpiai lázat és érdeklődést tovább növelte, hogy a század közepén egy német archeológus felfedezte az ókori Olümpia romait.
A mérföldkövet azonban az jelentette, amikor Pierre de Coubertin részt vett az 1890-es Wenlock-i Olimpiai Társaság olimpiáján. A francia pedagógus elmélete szerint a testnevelés és a sportversenyek a nemzetek közti egyetértés és béke zálogai. A Francia Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége égisze alatt egy kongresszust hívott össze 1894. június 16. és 23. között a párizsi Sorbonne egyetemen, melyen 13 nemzet képviseltette magát. Az összejövetelen az olimpiai játékok felújításáról döntöttek, valamint a legelső újkori olimpia helyszínéről, melynek az antik játékok színhelyét, Athént választották. A nemzetek képviselői megalapították a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), mely napjainkban is a sportesemény legfontosabb szerve. Coubertin és a többi résztvevő úgy döntött, hogy az antik hagyományokhoz híven, a versenyeken csak férfiak mérkőzzenek meg, ám ezt az egyre inkább emancipálódó társadalomban nem lehetett sokáig fenntartani. A kongresszuson született meg az újkori olimpia hármas jelszava is: "Citius, Altius, Fortius!", azaz "Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben!".
Az első újkori olimpia nyitóünnepsége
Az 1896-os olimpiának az I. nyári olimpiai játékok nevet adták hivatalosan és 1896. április 6. és 15. között tartották meg. A játékok során a szereplők kilenc sportág 43 versenyszámában mérték össze erejüket és tudásukat. A sportágak a következők: atlétika, birkózás, kerékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás. A felsoroltak közül a tenisz kivételével mindegyik sportág megszakítás nélkül szerepel az olimpia versenyszámai között 1896 óta. Az eredeti programban az evezés is szerepelt, de a nem megfelelő időjárás miatt a versenyek elmaradtak.
A sporteseményen 14 nemzet sportolói vettek részt. Afrika és Ázsia egyetlen egy államát sem képviselték az olimpián. A legtöbb sportolót Görögország indította el a játékokon. A következő táblázatban a résztvevő nemzetek szerepelnek a versenyre küldött férfiak számával:
| 1. Ausztrália | 1 férfi |
| 2. Ausztria | 3 férfi |
| 3. Bulgária | 1 férfi |
| 4. Chile | 1 férfi |
| 5. Dánia | 4 férfi |
| 6. Egyesült Államok | 14 férfi |
| 7. Franciaország | 12 férfi |
| 8. Görögország | 186 férfi |
| 9. Magyarország | 7 férfi |
| 10. Nagy-Britannia | 11 férfi |
| 11. Németország | 19 férfi |
| 12. Olaszország | 1 férfi |
| 13. Svájc | 2 férfi |
| 14. Svédország | 1 férfi |
Bár a görög játékosok sokszoros létszámfölényben indultak el a versenyen, az éremtáblázat egyáltalán nem ezt bizonyítja. Íme az táblázat:
| Nemzet | 1. helyezés | 2. helyezés | 3. helyezés | Összesen |
| 1. Egyesült Államok | 11 | 7 | 2 | 20 |
| 2. Görögország | 10 | 17 | 19 | 46 |
| 3. Németország | 6 | 5 | 2 | 13 |
| 4. Franciaország | 5 | 4 | 2 | 11 |
| 5. Nagy-Britannia | 2 | 3 | 2 | 7 |
| 6. Magyarország | 2 | 1 | 3 | 6 |
| 7. Ausztria | 2 | 1 | 2 | 5 |
| 8. Ausztrália | 2 | 0 | 0 | 2 |
| 9. Dánia | 1 | 2 | 3 | 6 |
| 10. Svájc | 1 | 2 | 0 | 3 |
| 11. Vegyes csoport | 1 | 1 | 1 | 3 |
| Összesen | 43 | 43 | 36 | 122 |
Az 1896-os nyári olimpiai játékokon még nem osztottak aranyérmeket. Az első helyezettet ezüstéremmel, a második helyezettet bronzéremmel, a harmadik helyezettet pedig babérkoszorúval és elismerő oklevéllel jutalmazták.
A magyar csapat tagjai voltak: Hajós Alfréd, Dáni Nándor, Szokoly Alajos (az ő kezdeményezésére alakult meg 1897-ben a Magyar Atlétikai Szövetség, valamint 1920-ban a Magyar Olimpiai Társaság), Kellner Gyula, Tapavicza Momcsilló, Kakas Gyula és Wein Dezső. Az utóbbi két sportoló pont nélkül fejezte be az olimpiai játékokat, a legeredményesebb magyar versenyző pedig Hajós Alfréd volt, aki két aranyérmet szerzett a 100- illetve 1200 méteres gyorsúszószámokban:
Az egyetlen magyar második helyezést Dáni Nándor érte el atlétikában (800 m), a három magyar bronzérem tulajdonosai pedig Szokoly Alajos (100 m) és Kellner Gyula szintén atlétikában (maraton), illetve Tapavicza Momcsilló teniszben (egyes). Ezen kívül két negyedik helyet szerzett még a magyar olimpiai csapat: Szokoly Alajos atlétikában (hármasugrás) és Tapavicza Momcsilló birkózásban (kötöttfogás).
Az 1896-os verseny egyik legsikeresebb sportolója a német Carl Schuhmann volt, aki négyszer léphetett fel a dobogó legfelső fokára, ezen kívül pedig még egy harmadik helyezéssel is büszkélkedhetett.
Carl Schuhmann csapattársai vállán
Az olimpia után a NOB úgy döntött, hogy az elkövetkező olimpiák helyszíne változó lesz, a következő versenysorozat megrendezését így Párizs kapta meg.
Folytatás következik!
