Napjainkban egyre nagyobb divat lett hazánkban is a Halloween-i őrület. A gyerekek élvezettel öltenek boszorkány vagy szellem jelmezeket, a fiatalok pedig beöltözős bulikkal tisztelegnek az ünnepnap előtt. A tökfaragás pedig külön élvezetet jelent az arra vállalkozók számára. De tudjuk-e, hogy honnan is ered ez a kreatív és kicsit sötét ünnep? Egy biztos: bár Amerikában van talán a legnagyobb és legsokszínűbb tradíciója, mégsem nekik köszönhetjük a Halloween-i mítoszokat.
Mindenszentek ünnepe a 2000 éves ősi kelta hagyományokból eredeztethető, és kezdetben az angolszász országokban ünnepelték meg. Az évszázadok során azonban sokat változott és színesedett, míg végül az eredeti kelta samhain ünnepből, a római Pomona-napból és a keresztény halottak napjából kialakult a mai képe. Az összefonódás akkor vette kezdetét, amikor a keresztény hittérítők azt a feladatot kapták, hogy ünnepeiket a pogány ünnepekhez igazítsák. A korábban május 13-iki mártírok ünnepét a 800-as években III. György pápa tette át október 31-re. Írországban ezt a napot hívták All Hallow's Eve-nek, vagyis Mindenszentek éjszakájának, november 1-jét pedig All Hallow's Day-nek - Mindenszentek napjának.
A római korban, a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország kelta népessége november 1-jén ünnepelte meg samhain ünnepét, a kelta napisten és az újév tiszteletére. Hálát adtak az elmúlt egy évért, a jó termésért stb. Az érdekesség most következik: úgy tartották, hogy ezen az éjszakán vándorolnak át az elhunytak a holtak világába, ezáltal ilyenkor kerülnek a legközelebb ahhoz, hogy összezavarják életben maradt társaikat. A kelta papok összegyűltek egy hegytetőn a szent tölgy alatt, tüzet gyújtottak, áldozatokat mutattak be, majd egész éjszakán át táncoltak. Másnap, a kihunyt tűz hamvait szétosztották a családok között, mondván ez megvédi majd őket a gonosz szellemektől, akik ezen a napon köztük járnak állatformában. November 1-jén vette tehát kezdetét a háromnapos Halloween fesztivál, mely során az emberek állatbőröket viseltek, így tisztelegva Samhain előtt - és így próbálták meg összezavarni a rossz lelkeket. Miután Róma elfoglalta a fent említett területeket, a kelta szokások természetesen összekeveredtek a római hagyományokkal. Két olyan római ünnep van, melynek elemei felismerhetőek: az első feralia, mely a holtakról való megemlékezés ünnepe volt, a másik pedig Pomona volt, mely alkalmával a gyümölcstermesztés istenségének szenteltek (az Ő szimbóluma volt az alma, melynek Halloween ünneplésekor nagy szerepe van - és itt nem a most divatos Apple tökdizájnra gondolok).
Most pedig kalandozzunk kicsit a faragott tökök történelmében. A halloween-i díszitett tökök angol területeken elterjedt neve, Jack O'Lantern beszélő név. A szimbólumnak két jelentése létezik: az első szerint a töklámpás távoltartja otthonunktól a gonosz lelkeket, a másik szerint pedig megvilágítják az utat halott szeretteinknek, hogy azok hazatalálhassanak. Jack, akiről a nevét kapta, a hiedelem szerint egy részeges, de annál nagyobb humorérzékkel megáldott kovács volt. Mikor az ördög eljött érte, felkergette egy fára, majd annak törzsére egy keresztet rajzolt, így a gonosz nem tudott lejönni róla. Jack csak azzal az ígérettel engedte le a fáról, hogy nem kísérti meg őt többé. Mikor a kovács ideje eljött, nem engedték be a mennyek országába azért, mert túl iszákos volt, de a pokol sem fogadta be, hiszen a főnök még mindig haragudott rá megcsúfolása miatt. Az ördög egy izzó széndarabot dobott neki a pokol tűzéből, így Jack büntetése az lett, hogy az idők végezetéig a világon kell maradnia - de legalább nem vaksötétben. A széndarabot beletette egy retekbe (egyes források szerint répába), és lámpásként használta. Hogy hogyan jön a képbe a tök? A leleményes amerikaiknak a legenda szerint tökből sokkal több jutott, mint retekből (répából) és voilá, megszületett Jack O'Lantern.
Észak-Amerikában a legelterjedtebb a Trick or Treat! (cukrot vagy csínyt!) nevezetű játék, mely során a jelmezbe öltöztetett gyerekek bekopogtatnak a szomszéd házakba és döntés elé állítják az ajtót nyitókat. Persze a csínyt is választhatnánk, de általában csak jól megtömik édességgel a kicsik kosarát... Ez a szokás nálunk egyáltalán nem elterjedt, és Amerikában is egyre halványul a sok eltűnésnek és erőszakos cselekedetnek köszönhetően, melynek következtében a szülők féltik csemetéiket. A szokást egyébként a Nagy-Britanniából Amerikába áttelepült lakosság terjesztette el.
Halloween mitológiája igazán egyedi és érdekes. Nem csak gyermekeknek, hanem minden korosztálynak izgalmat nyújthatnak a kreatív játékok és feladatok, vagy a jelmez felöltése. Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy ez az emlékezés ünnepe. Megtehetjük, hogy színesebbé tesszük Mindenszentek napját, de ne felejtsük el az igazi értelmét. Halloween felkapott lett, az ületek tele vannak maszkokkal, maskarákkal, dizájelemekkel és egyéb díszekkel, tökökkel - mindennel, ami többé-kevésbé kötődik hozzá. Számomra csak az jelenti a problémát, hogy manapság Mindenszentek ünnepéhez előbb társítják a maskarát, a tököt és a mulatságot, mint az elhunyt szeretetteikről való megemlékezést. Én elsősorban úgy élem meg ezeket a napokat, hogy gyertyát gyújtok és azokra gondolok, akiket szerettem és hiányoznak az életemből...
