Alice Pyne évekig küzdött a Hodgin-kórral, mely a rák egy olyan fajtája, ami a nyirokmirigyet támadja meg. Hat napja, január 12-én győzedelmeskedett felette a betegség. Az mindenesetre biztos, hogy története, bátorsága és életkedve miatt egyáltalán nem nevezhető a vesztes félnek. Alice egy olyan személy lehetett, aki a körülötte élők és azok számára, akik a távolból figyelték, oly mértékű inspirációt nyújthatott, ami még sokáig nem fogja kitörölni emlékét.
Alice két éve hozta létre blogját és ezzel együtt bakancslistáját, megfűszerezve minden olyan dologgal, melyet halála előtt még szeretett volna átélni, megtenni. A profilja szerint foglalkozását tekintve teljes munkakörű rák harcos volt, ám a leírásban egyértelműen tudtunkra hozza, hogy valószínűleg alul fog maradni a küzdelemben. Határtalan bölcsességre vall, hogy a halál tudatában is képes volt még célt találni magának, mely aztán valószínűleg sok nehéz pillanaton átsegítette. Azt gondolom, a legtöbb ember nem lenne képes erre. Egyáltalán milyen fájdalmas lehet tudni, hogy életünk fonala a vártnál, a rendes időnél hamarabb fog elszakadni. A legtöbben valószínűleg bezárnának, mint azok a növények, melyek ha a rossz idő közeledtét érzik, bezárják szirmaikat.
A hozzátartozók, barátok és ismerősök büszkeségére válhat, hogy Alice nem ilyen volt. Bakancslistájának teljesítése mellett arra is időt szakított, hogy sorstársain segítsen, így pedig nem csekély összeget jótékonykodott össze, melyért aztán kitüntetést is kapott húgával egyetemben.
Hogy mik szerepeltek egy rákos kamaszlány bakancslistáján? Többek között látni akarta a gyilkos bálnákat természetes környezetükben, találkozni akart a Take That-el, cápákkal akart úszni, el akart jutni egy kenyai szafari-ra (Kenyába nem jutott el, de eljutott a Kent-i vadasparkba, így átkeresztelte a projektet Kent-ya-nak :) , be akarta juttatni kutyáját, Mabel-t egy Labrador show-ba, privát mozizást szeretett volna a barátaival, szeretett volna egy lila Apple Ipad-et, stb. stb.
Alice ráadásul még jóval több élménnyel is gazdagodhatott azoknak az embereknek hála, akik lehetőségeiknek megfelelően növelték a lány élmény batyuját.
Remélhetőleg sokan példát vesznek eme történetről és erről a fiatal lányról, aki úgy fejezte be életét, hogy átélte azokat a dolgokat, melyek át akart élni. Nyugodj Békében Alice!