Számtalanszor érzek hatalmas büszkeséget, ha arra gondolok, hogy Magyarországon - a viszonylag kis területhez viszonyítva - rengeteg tehetséges, értelmes és értékes ember él. Gondoljunk csak arra, hogy milyen előkelő helyen szereplünk az összesített olimpiai éremtáblázaton, vagy mennyi tehetséges művészünk élt és alkotott a sok-sok évszázad során (érdemes félretenni az alkalmatlan és hátráltató politikai struktúráinkat, azt, hogy mennyire igazságtalan a sportok állami támogatása - gondolok itt az állami összegek futball és a vízi sportok közötti igazságtalan elosztására - és azt, hogy számos zseniális tudósnak kellett elhagynia az országot politikai és vallási okokból, illetve a beszűkült látókör miatt megannyi fejlesztésünk került ki a magyar állam berkei alól). Ismétlem, tekintsünk el ettől egy rövid időre és nézzük milyen magyar találmányok születtek a múltban, melyek öregbítették az ország hírnevét.

A híres-hírhedt atombomba, mely magyar vonatkozására nem szívesen emlékezünk:

A nukleáris fegyver energiája atommag-átalakulásból származik. Az atombomba esetén maghasadás, a hidrogénbomba esetén magfúzió következtében szabadul fel az energia. A nukleáris fegyverek pusztító ereje óriási, akár egy egész várost is képes elpusztítani. Az atombombát a Manhattan terv (Manhattan Engineering District - MED) keretein belül fejlesztette ki és tesztelte egy kutatócsoport az új-mexikói Los Alamosban. A Manhattan tervet Szilárd Leó és Albert Einstein kezdeményezésére hozták létre 1939-ben, elsősorban a német atomprogramtól félve, végleges kialakítása pedig 1942 során történt meg (Pearl Harbor eseményei gyorsították fel az eseményeket). A munkálatokban amerikai, olasz és angol tudósok mellett Teller Ede és Neumann János is részt vett, az atombomba elve azonban Szilárd Leónak "köszönhető".

Albert Einstein és Szilárd Leó

A csodálatos golyóstoll:

A 19-20. század fordulóján számos szabadalmaztatás történt a golyóstoll őseire. Ezekkel azonban több probléma is volt: nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát, így egyszer elapadtak, egyszer pedig folyattak. Ráadásul a tinta a gravitáció hatására folyt ki, a tollakat csak függőleges állapotban lehetett használni. A megoldást három lépcsőben sikerült megvalósítani. Az állandó tintaadagolás és a gravitációtól való függetlenítés ötlete Goy Andort méltatja, a megfelelő állagú tintát és a golyós adagolót pedig Bíró László találta fel testvére segítségével. A készüléket, melyben a tintát egy rugós szerkezet nyomta ki 1938. április 25-én szabadalmaztatta Bíró Magyarországon, azonban a zsidótörvények miatt 1938 végén Párizsba menekült, onnan pedig Argentínába emigrált. További kísérleteket követően 1943. június 10-én kapta meg tollára a szabadalmat, majd megalakította a Bíró Pens of Argentina céget, mely megkezdte a sorozatgyártást. Érdekesség, hogy a golyóstoll számos országban még ma is a nevét viseli: spanyolul birome, olaszul biro, angolul néha biro-pen. Bíró golyóstolla gyorsan terjedt - az amerikai hadsereg például 20 000 darabot rendelt Bíró Stratopen tollából. A második világháború után a magyar golyóstollak gyártását GOPEN néven a Goy és Kovalovszky cég kezdte meg, ők vezették be Európában a nyomógombos kapcsolószerkezetű, kiugró hegyű tollakat.  

C-Vitamin, a hiánybetegség ellensége:

Szent-Györgyi Albert munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal jutalmazták „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással, ezzel pedig (sajnos) ő az egyetlen magyar tudós, akit magyarországi tudományos szerepéért jutalmaztak az előkelő díjjal. Legismertebb eredményét a '30-as években érte el: izolálta a C-vitamint. Az 1920-as évek végén ismeretlen anyagot talált a mellékvesében és a citrusfélékben, megállapította összetételét és elnevezte hexuronsavnak. A Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzoraként olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben tudná kivonni a hexuronsavat, erre a célra pedig a paradicsompaprikát találta a legalkalmasabbnak (több C-vitamint tudott kivonni belőle, mint a citrusfélékből). Majd kidolgozta a paprikából való C-vitamin kivonásának módszerét is. A skorbut elleni pozitív hatása végett Szent-Györgyi kérésére aszkorbinsavnak nevezték el a hexuronsavat.

"A vitamin olyan anyag, ami csak akkor okoz betegséget, ha nem esszük meg."

- Szent-Györgyi Albert

Háromdimenziós informácótárolás, vagyis holográfia:

A holográfia egy olyan képrögzítő eljárás, mely a fény hullámtermészetén alapul és mellyel tökéletes térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. A holográfiát Gábor Dénes, egy brit állampolgárságú magyar találta fel 1947-ben, melyért fizikai Nobel-díjjal jutalmazták 1971-ben. A kidolgozott elmélet tökéletes volt, ám az első hologram elkészítésére 1961-ig várni kellett (az első lézer megjelenéséig), mivel akkor állt rendelkezésre a technikai tudás. Ekkor Emmett N. Leith és Juris Upatnieks számára vált lehetővé, hogy valódi, háromdimenzós hologramokat készítsenek. A fényképezés során a tárgy minden pontja egy síkra képződík le, így kétdimenziós lesz. A hologram ezt a hibát volt hivatott kiküszöbölni. A hologram esetében a síkon a hullámmozgás megjelenítése is lehetséges, így a kép teljes, háromdimenziós lesz. Innen ered a holográfia elnevezése is: görögül a "holosz" jelentése teljes, a "grapho" jelentése pedig írást jelent.

A színes televízió, mely az otthonba hozta a világot:

A színes jelátvitelek előzményeiben sok köszönhető John Logie Baird-nek, aki 1928-ban hajtott végre sikeres színes jelátvitelt és szintén az ő nevéhez fűződik az első televíziós közvetítés 1938-ban, mely során egy 120 soros jelet sikerült átvinni egy készülékről egy másikra. A kísérletezgetés a színes kép létrehozására sok próbálkozást ért meg, az áttörés azonban a magyar fizikusnak, Goldmark Károlynak tudható be, aki a CBS (Columbia Broadcasting System) mérnökeként hozott létre egy olyan rendszert, melynél a kamerában és a vevőkészülékben a katód sugárcső előtt vörös, zöld és kék szűrő forog. Az FCC (Szövetségi Kommunikációs Bizottság) 1940. augusztus 4-én mutatta be Goldmark találmányát a szakmai közönségnek, a sajtónak pedig egy hónappal később. Hamarosan már az élő közvetítésekkel is kísérleteztek. A készülékek az '50-es években kerültek forgalomba, azonban magas áruk miatt ekkor még nem terjedhettek el széles körben. A '60-as években azonban nagy számban kezdték forgalmazni, majd általánossá vált és a legtöbb háztartás alapeszközévé vált.

Folytatás következik!! :)