„Amikor a harang háromszor megkondul majd, Felséged tudni fogja, hogy engem meggyilkoltak. Ha egy közember keze által fogok elpusztulni, utódaiddal egyetemben még hosszú évszázadokig fogsz uralkodni Oroszországban; de ha gyilkosaim a Te fajtádból kerülnek ki, családoddal együtt Oroszország népének áldozatává leszel!”
(Részlet Raszputyin utolsó, II. Miklós cárnak címzett leveléből)
Grigorij Jefimovics Raszputyint, az utolsó cári családot körülvevő sötét figurát 1916. december 16-án éjjel csalták tőrbe és gyilkolták meg összeesküvők, Feliksz Juszupov herceggel az élükön. A legendák szerint, melyek halála után születtek, hipnotikus erővel és jóstehetséggel is rendelkezett. A hírhedt gyógyító fantáziadús történetét pedig csak fokozta, hogy nem ment könnyen az eltervezett merénylet: először méreggel, majd pisztollyal próbálkoztak, végül pedig agyonverték és a jeges Néva folyóba dobták a testet.
.jpg)
Raszputyin szegény paraszti családba született egy szibériai faluban, Pokrovszkojéban. Szülőfalujában meg is nősült, feleségétől három gyermeke született. Hamarosan azonban szoknyapecérként kezdtek beszélni róla, aki minden nőt be tud bájolni az ágyába.
"Szigorúan bizalmas!
Január 16. A Pisztolkorov családnál tett látogatáskor Gregubova prostituált Raszputyin ölében ült, miközben Raszputyin maga elé mormogott valamit. A január 17-éről 18-ára virradó éjjel Raszputyinnál aludt a 145. ezred parancsnokának felesége, Maria Gill.
Május 11. Raszputyin egy prostituáltat vitt fel a lakására, és bezárkózott vele a hálószobába. Éjjel Varvarova színésznő aludt Raszputyinnál."
(Az orosz titkosrendőrség ügynökeinek jelentéseiből)
A fáma szerint akkor következett be a fordulat az életében, amikor három hónapot töltött el egy verhoturje-i kolostorban. Ráadásul nagy hatással voltak rá a hliszt tanítások. A szekta tagjai hittek az újjászületésben, és azt vallották, hogy minden, amit egy szent tesz, jó, még akkor is, ha gonoszság. Állítólag a vezeklés alatt megjelent előtte Szűz Mária, és ezt követően lett vándorló szerzetes. Vándorlásai során bejárta Oroszországot, és elzarándokolt az Athosz-hegyre és Jeruzsálembe. 1903-ban tűnt fel Szentpéterváron, ahol a miszticizmusért áhítozó városi elit szent emberként és gyógyítóként fogadta.
Az ellenállhatatlan személyiséggel rendelkező sarlatán Anna Virubován, a cárné egyik udvarhölgyén keresztül jutott be a cári család életébe. Az orvostudománytól nem kapott segítséget a család, így egyre inkább a miszticizmus felé fordultak: az remélték, Raszputyin lehet a gyógyír a cárevics, Alekszej vérzékenységére. A történet szerint a hipnotizőr szerzetes már válságos pillanatban érkezett Alekszejhez, ugyanis a cárevics egy apró sebe közel két órája vérzett, a férfi azonban imáival, majd szavaival nyugalomba ringatta, és elaltatta a gyermeket, így elállította vérzését is. A cárevics betegségének tüneti kezelésével presztízse érthető módon növekedett. A legnagyobb hatást kétségkívül a babonás Alexandra Fjodorovna cárnéra gyakorolta (a pletykák szerint szeretők is voltak), ezáltal pedig a politikai és vallási életben is egyre nagyobb befolyása lett (köztudomású volt, hogy a cárné véleményét II. Miklós gyakorta kikérte). A cárné ráadásul Alice Viktoria hesseni hercegnőként született – német származása tehát már a kezdetekkor megalapozta az oroszok ellenszenvét irányában.
Korabeli karikatúra arról, miszerint a cári házaspár csak az Őrült pap bábja volt
“Istenemberrel ismerkedtünk meg, a tobolszki gurberniumból való Grigorijjal.”
(Részlet II. Miklós cár naplójából, 1905. november 1.)
Azzal egy időben, hogy Raszputyin számos követőt és rajongót szerzett magának, az ellenséges tábor tagjainak száma is növekedni kezdett. Semmi sem mondd többet, mint az, hogy korábban már kétszer kíséreltek merényletet elkövetni ellene. Első alkalommal Iliodor szerzetes, második alkalommal pedig egy prostituált, Khionia Guszeva járt sikertelenül. Ez természetesen tovább fokozta a rajongást, követői ugyanis ezt Raszputyin szent életével hozták összefüggésbe. Elterjedtek azonban olyan hírek is, miszerint otthonában gyakorta tart orgiákat, tisztességtelen eszközökhöz folyamodik, züllött életvitelt folytat és tagja a hliszt szektának, melynek hitvallása szerint a közös vétekben – pl. orgiák – lehet megtalálni a bűnbocsánatot.
„Kedvesem, biztosítalak, hogy az az egyedül helyes, ha követed Barátunk tanácsait. Ő buzgón imádkozik érted éjjel-nappal. Megvédett azon a helyen, ahol vagy, csak légy erről úgy meggyőződve, ahogyan én vagyok, akkor megvéd a jövőben is, és minden rendben lesz. […] Egy istenfélő aggastyán azt mondja, hogy az az ország, amelyben istenfélő, igaz ember segíti az uralkodót, soha nem pusztulhat el […].”
A cári családra tett hatalmas befolyása miatt a külföldről is támogatott orosz politikai- és elitkörök nem tudták eltávolítani őt az udvartartásból, ezért döntöttek végül a merénylet mellett.
Raszputyin és követői; jobbról a negyedik nő a hátsó sorban a lánya, Maria
Raszputyin maga is tartott egy esetleges újabb merénylettől: a fenti, cárnak címzett 1916. decemberi levél is ezt bizonyítja. A jövendölés pedig bebizonyosodott: december 29-ről 30-ra virradó éjjel (az orosz naptár szerint 16.-a és 17.-e éjjelén) esett összeesküvés áldozatául. Feliksz Juszupov herceg és társai a Mojka palotában csalták tőrbe azzal az indokkal, hogy Feliksz felesége, Irina szeretné vendégül látni a gyógyítót. A vacsora során ciánkálival mérgezett bort és süteményt szolgáltak fel neki, de a férfira a több ember halálához elegendő ciánmennyiség sem hatott. A merénylők ezek után többször meglőtték, utána pedig még sokáig ütlegelték. A holtestről készült fényképen látható egy fejen ért lőtt seb (a fényképet itt találjátok), ám a mendemondák szerint a kuruzsló még akkor is életben volt, mikor testét a Néva folyóba dobták, ugyanis a boncolásnál vizet is találtak tüdejében.
Feliksz Yusupov és felesége, Irina
"Itt ülünk együtt valamennyien. El sem képzelheted mit állunk ki. Barátunk eltűnt. Anna beszélt vele tegnap utoljára, neki azt mondta, hogy Feliksz megkérte, menjen el az éjjel hozzájuk, be akarja mutatnu Irinának. Katonai gépkocsi jött érte két polgári ruhás emberrel, s Ő velük ment."
(A cárné levele II. Miklós cárnak)
Raszputyint pár nappal később Alexandra a Carszkoje Szelóban, a cári sírboltban helyeztette örök nyugalomra. A februári forradalom során azonban testét elvitték onnan és elégették. Halálának hírét sokan örömmel fogadták, a cári család – leginkább Alexandra – viszont mély gyásszal adózott emlékének. A Miklós cárnak címzett levél jövendölése azonban maradéktalanul valóra vált, nem beszélve arról, hogy jelentős szerepet játszott a cári világ letűnésében.
