Rendes pókok nem úszkálnak a vízben. Vagy mégis? Ezt a megállapítást cáfolja meg Vízipók, akinek lételeme a víz. Sőt otthona, a Kristálypalota is a víz alatt található és légnadrágon segítségével képes levegőt venni. Legjobb barátja, az általában mufurc és hitetlenkedő Keresztespók pedig minden alkalommal elcsodálkozik ezen. Szabó Szabolcs és Haui József animációs filmsorozata, a Vízipók-csodapók három szériát ért meg. Az első 1974-75-76-ban, a második 1980-81-ben, a harmadik 1984-ben összesen 39 epizóddal.
A készítők célja a mesével az volt, hogy a gyermekek közelebb kerüljenek a természethez és ne féljenek annyira a rovaroktól, bogaraktól. A főszereplők és barátaik (az algaszedő vízicsigák, Katica, kis hangyák, méhecske, hátonúszó poloska, Nünüke és az ormányosbogár) valóban nem nevezhetőek vérszomjas emberevő szörnyeknek, Pethő Zsolt jóvoltából pedig egy rendkívül megnyerő és fülbemászó címdal is tartozik a legszebb színvilágú sorozathoz. A közös kalandok során rengeteg tapasztalatot szereznek és roppant nagy igazságokra jönnek rá:
"Azért, mert valami szokatlan, még nem kell újjal mutogatni rá."
A rendező, Szabó Szabolcs igyekezett egy gyereknek szóló, félig ismeretterjesztő mesét létrehozni, így a legapróbb részletekig próbált hiteles és természethű lenni.
"Bálint Ágnes fejében évek óta készen állt az ötlet. Szerette volna bemutatni a bogarakat, ezt az apró világot az embereknek, hogy mindenki csodájára járjon: jé milyen kedvesek."
- Szabó Szabolcs
A Vízipók-csodapók egyike azoknak a mesefilmjeinknek, amelyek először sorozat formájában léteztek, majd később készült belőlük egész estés moziváltozat is. Az egész estés változatot az első sorozat legszebb, legérdekesebb epizódjaiból állították össze, és toldották meg összekötő jelenetekkel az alkotók.
Mesére fel!