HTML

Pintada

Friss topikok

Címkék

"Véres Bill" Anderson (1) A38 (1) Adidas (1) Adolf Dassler (1) Adolf Hitler (2) Afrika (1) Agatha Christie (1) Alain Delon (1) Albert & David Maysles (1) Albert Barillé (1) Albert Einstein (1) Alexander Calder (1) Alexandre Dumas (1) Alfred Dreyfus (1) Alfred Hitchcock (2) Alice csodaországban (1) Alice Pyne (1) alkohol (2) Allen Ginsberg (3) Altamont (1) Amerikai polgárháború (1) Andalúziai kutya (1) André Kertész (1) Andy Warhol (1) Anglia (1) animációs film (1) Anne Frank (1) Annie Leibovitz (1) antiszemitizmus (2) Antonio Banderas (1) Arisztotelész (1) A fekete tulipán (1) A három testőr (1) A kaméliás hölgy (1) A kockásfülű nyúl (1) A nagy ho-ho-ho-horgász (1) bábfilmsorozat (1) bakancslista (1) balett (1) Bálint Ágnes (1) Bán Sarolta (1) Batman (1) BBC (1) beat (1) Beatallica (1) Beatnik (1) Beetlejuice (1) Béke (1) Benny Hill (1) Ben Affleck (1) Bergendy (1) Bergendy István (1) betegség (1) Billy Holiday (1) Bill Evans (1) Bíró László (1) blues (3) Blues (1) Bob Dylan (3) Bob Marley (1) Bodrogi Gyula (1) bölcsesség (2) Bolond Kalapos (1) Boney M (1) bordélyvilág (2) Brad Pitt (1) Brian Jones (2) Bruce Willis (1) Brunszvik Teréz (1) Budapest (9) Buddy Guy (1) Buddy Holly (1) Buena Vista (1) Bunny Wailer (1) bűnözés (1) Bye Bye Birdie (1) Byrds (1) cameo (1) Campari (1) Casey Affleck (1) Cate Blanchett (1) CBS (1) Charles Mingus (1) Charlie Chaplin (1) Charlotte Zwerin (1) Chet Baker (1) Cicavízió (1) Címkék (1) Cindy Crawford (1) Clint Eastwood (1) country (1) Csukás István (1) D-nap (1) Danny Elfman (2) Dave Brubeck (1) David Bowie (1) David Seymour (1) DC Comics (1) Dean Martin (1) Dean Potter (1) design (1) Diákhitel (1) Diákhitel 2. (1) Diane Arbus (1) Diego Rivera (1) Disneyland (1) divat (3) Django Reinhardt (1) Donald kacsa (1) Drakula (1) Dreyfus-ügy (1) drog (1) Duke Ellington (1) E-book (1) Edith Piaf (2) Edvard Munch (1) Ed Sullivan (1) ego (1) Egon Schiele (1) Egyszer volt ... az ötlet (1) életmód (1) Elliott Erwitt (1) első világháború (2) Elvis Presley (2) Émile Zola (1) Emmeline Pankhurst (1) Ennio Morricone (1) ENSZ (1) építészet (1) Eric Clapton (1) Ernest Hemingway (2) Erzsébet királyné (1) Étel & Ital (1) F. Scott Fitzgerald (2) Family Guy (1) fasizmus (1) Fats Domino (1) Federico Borrell García (1) Federico Fellini (1) Felsőoktatás (1) feminizmus (2) fényképészet (7) Ferenc József (1) festészet (2) Festo (1) fesztivál (1) film (17) filozófia (2) fotó (12) fotómanipuláció (1) Frakk a macskák réme (1) Franciaország (4) Francis Bacon (1) Frankenstein (2) Frankenweenie (1) Frank Capra (1) Frank James (1) Franz Kafka (1) Frédi és Béni a két kőkorszaki szaki (1) Frida Kahlo (1) Gábor Dénes (1) Gálvölgyi János (1) George Harrison (1) George Lucas (1) Gerda Taro (1) gésa (3) Gianni Luminati Nicassio (1) Gimme Shelter (1) Goldmark Károly (1) google (1) Goy Andor (1) grafika (3) Greta Garbo (2) Guernica (1) Guggenheim Múzeum (1) Gustav Klimt (1) háború (2) hadászat (1) hagyomány (1) Haight-Ashbury (1) Hair (1) halloween (2) Hanna & Barbera (1) Heath Ledger (1) Henri Cartier-Bresson (2) Henri Charrier (1) Henry Cartier-Bresson (1) Hey Jude (1) Hiperkarma (1) hippi (3) Hippokratész (1) Hollandia (1) hópehely (1) Howard Pyle (1) humor (4) Hunter S. Thompson (3) ICC kód (1) idézet (24) idézet. (1) időjárás (1) ifj. Alexandre Dumas (1) Iggy Pop (2) II. Miklós cár (1) indie rock (1) információáramlás (1) inspiráció (1) interjú (3) Intim Torna Illegál (1) irodalom (12) Jack Kerouac (2) Jack Nicholson (2) Jack White (2) James Dean (1) James Joyce (1) Janis Joplin (2) Japán (3) játék (4) jazz (2) Jeanloup Sieff (1) Jefferson Airplane (3) jelenkor (1) Jerry Lewis (2) Jesse James (1) Jesse James meggyilkolása a tettes a gyáva Robert Ford (1) Jimi Hendrix (3) Jim Henson (1) Jim Morrison (1) Johnny Cash (2) Johnny Depp (2) John Coltrane (1) John F. Kennedy (1) John Lennon (3) John Steinbeck (1) Jókai Mór (1) Josef Skvorecky (1) Joseph Barbera (1) Jozef Sztálin (1) József Attila (1) Julio Cortázar (1) kalóz (1) Kanada (1) karácsony (3) Karácsonyi lidércnyomás (1) Kardinsky (1) Keith Richards (1) Kék Ház (1) kémkedés (1) Ken Kesey (1) kép (51) képeslap (1) Kex (1) kifakadás (1) KISS (1) koncert (4) könyv (3) környezet (1) kreatív (1) Kukori és Kotkoda (1) külföldi élet (1) kultúra (109) Kurt Cobain (1) Kurt Vonnegut (1) Kyoto (1) labdarúgás (1) Lead Belly (1) Led Zeppelin (1) Leonardo da Vinci (2) levelezőlap (1) Lewis Carroll (1) Little Willie John (1) Louis Armstrong (1) Louis Pasteur (1) LSD (2) Ludwig Múzeum (1) Lugosi Béla (2) Luis Bunuel (1) Lulu (1) Magic Trip (1) Magyarország (10) magyar találmányok (2) Magyar Televízió (7) Magyar Televízó (1) Manhattan terv (1) marihuána (1) Marilyn Monroe (1) Marion Cotillard (2) Martha & The Vandellas (1) Martin Scorsese (1) Marty Balin (1) Mary Shelley (1) második világháború (8) Mata Hari (1) Mekk Elek az ezermester (1) merénylet (2) Merry Prankster (1) mese (15) Metallica (1) Metropolitan Múzeum (1) Mexikó (1) Michelangelo Antonioni (1) Michel Legrand (1) Mickey Mouse (1) Mick Jagger (2) Mick Taylor (1) Mikey Schaefer (1) Miles Davis (2) Minnie Mouse (1) Monte Cristo grófja (1) Monty Python (1) Morzekód (1) MTV (1) Muddy Waters (1) Muppets (1) Muse (1) musical (1) művelődés (49) művészet (28) My Fair Lady (1) My Lai (1) Nagy-Britannia (2) Nagyítás (1) napló (1) NASA (2) National Geographic (1) National Portrait Gallery (1) Neal Cassady (1) Neil Armstrong (1) némafilm (3) Németország (2) neorealizmus (1) Neumann János (1) New-York Daily Times (1) Nickolas Muray (1) Nirvana (1) novella (1) NSDAP (1) Okostojás (1) Olaszország (1) olasz filmművészet (1) olimpia (9) Omega (1) Örkény István (1) Oroszország (1) orvostudomány (2) Oscar-díj (1) Osztrák-Magyar Monarchia (1) Pablo Picasso (1) Páneurópai piknik (1) Papp László Sportaréna (1) Patti Smith (1) Paul MacCartney (1) Paul McCartney (1) pawel kuczynski (2) PBS (1) Peggy Lee (1) Peter Tosh (1) Pethő Zsolt (2) Piazza dei Miracoli (1) Picasso (1) Pillangó (1) Piotr Kabat (1) Pjotr Iljics Csajkovszkij (1) Pokol Angyalai (1) politika (1) Pom Pom meséi (1) propaganda (1) prostitúció (9) publicisztika (1) Puma (1) Puskás Ferenc (1) R&B (2) Ragyogás (1) rajzfilm (1) rák (1) Ramones (1) Raoul Wallenberg (1) Raszputyin (2) Ray-Ban (1) recept (1) reggae (1) Regina Brett (1) reklám (2) retró (13) Ringo Starr (1) Roberto Rossellini (1) Robert Capa (1) Robert Downey Jr. (1) Robert Elfstrom (1) Robert Ford (1) Robert Frank (1) Robert Johnson (1) Robert Mapplethorpe (1) robot (1) rockabilly (2) rock and roll (1) rock n roll (3) Rolling Stone (1) Romhányi József (1) rövidfilm (2) Roy Orbison (1) Ruanda-i mészárlás (1) Rubik-kocka (2) Rubik Ernő (1) Rudolf Dassler (1) S.O.S. (1) Salvador Dalí (2) Samuel Morse (1) Shel Silverstein (2) Simon Bent (2) Sisi (1) Slavonia (1) SmartBird (1) Son House (1) Sopron (1) sör (1) Spanyolország (1) Spanyol polgárháború (2) sport (10) Stanley Kubrick (1) Stephen King (2) Super Mario (1) Susan Sontag (1) Süsüke a sárkánygyerek (1) Süsü a sárkány (1) Syrius (1) Száll a kakukk fészkére (1) Szent-Györgyi Albert (1) Szilárd Leó (1) színház (2) szórakozás (1) Szovjetúnió (1) Születésnap (4) szürrealizmus (1) Taj Mahal (1) tánc (1) technika (1) technológia (1) TED konferencia (1) tél (1) Telekocsi (1) televízió (2) Teller Ede (1) térkép (1) természet (1) terrorizmus (1) TET offenzíva (1) Thames Television (1) Thelonious monk (1) The Beach Boys (1) The Beatles (9) The Benny Hill Show (1) The Doors (2) The Ed Sullivan Show (1) The Flintstones (1) The Greatful Dead (1) The Jackson 5 (1) The Mamas & The Papas (1) The New York Times (2) The Rolling Stones (7) The Supremes (1) The White Stripes (2) The Who (1) Timothy Leary (1) Tim Burton (4) Tiny Tim (1) Titanic (1) Tobey Maguire (1) történekem (1) történelem (102) totó (1) Traviata (1) tudomány (14) TV Guide (1) újság (3) újságíró (2) ünnep (5) Űr (1) USA (14) utazás (1) vámpír (1) Vanity Fair (1) Verdi (1) vers (2) Victor Hugo (1) videó (15) Vietkong (1) Vietnám (1) világnap (1) Vízipók-csodapók (1) Vogue (1) Volt egyszer egy vadnyugat (1) Vöröskereszt (1) Vörös Hadsereg (1) Wailers (1) Walk off the Earth (1) Walt Disney (7) Walt Disney World (1) Walt Disney World Resort (1) West Side Story (1) White Rabbit (1) White Stripes (1) Whoopi Goldberg (1) William Hanna (1) William Quantrill (1) Willie King (1) Wim Wenders (1) Woodstock (2) Wright testvérek (1) Yoko Ono (2) youtube (2) Youtube (3) zene (41) Címkefelhő

Linkblog

Lisztmayer Zsófia

Kultúrblog

2013.02.01. 18:09 Pintada

Prostitúció és leánykereskedelem: 3. rész - A prostitúció szabályozása és egészségügyi vonatkozása

Címkék: kép kultúra történelem prostitúció művelődés Magyarország Budapest

A XIX. század utolsó harmadában egyre inkább megjelent az igény arra, hogy a növekvő számú lakossággal rendelkező fővárosban végleges megoldást találjanak a csatornázás és a megfelelő tisztaságú vízellátás kialakítására a különböző járványok (kolera, tífusz stb.) megelőzése érdekében. A közegészségügyi infrastruktúra végül az 1890-1900 közötti időszakban épült ki oly módon, hogy az biztosítsa Budapest lakosságának higiéniai igényeit. Míg korábban egyénenként kötelezték a lakosságot a saját háztájuk körüli tisztaság betartására, később „vészbizottságokat” szerveztek ezen feladatok betartatására és ellenőrzésére.[1]

ft8199p209_00008.gif

A Bach-korszak neoabszolutisztikus évei után a magyar rendőrség feladata lett a közbiztonság megóvása mellett a közerkölcs és a közegészség védelme is. Az 1848-49-es forradalom leverését követően az osztrák császári rendőrség vajmi keveset foglalkozott a közbiztonság megteremtésével és a közönséges bűncselekmények megelőzésével/megtorlásával. Idejük, energiájuk és embereik jelentős részét a politikai bűnösök felkutatása kötötte le. A császári rendőrség távozása után a rendőrség újjászervezését Podmaniczky Jánosra bízták.1861-ben, amikor is Thaisz Elek[2] foglalta el a rendőrfőkapitányi rangot, ironikus módon egy olyan férfi döntött a prostitúcióval kapcsolatos ügyekben, akinek a felesége maga is érdekelt volt ebben az üzletágban.[3] Thaiszné, azaz Reich Fáni ugyanis korábban prostituáltként dolgozott, később pedig egy táncmester felesége lett (tőle szöktette meg Thaisz Elek). Foglalkozásából eredően Reich Fáni kétes ismerősökkel rendelkezett, akiken – miután megcsinálta szerencséjét a főkapitánnyal – minduntalan segíteni próbált. Így történt, hogy a főkapitány jó néhány nyilvánosház, kávéház és táncterem patrónusává vált. Védelmezte őket az esetleges panaszokkal és feljelentésekkel szemben, sőt a rendőrség korruptságát bizonyítja az, hogy ők is szereztek lányokat a madame-oknak. Ha pedig személyes kapcsolatban nem is állt valaki a hatóságokkal, a lefizetés általában jó eszköznek bizonyult arra, hogy gondjaikat mérsékeljék. Hatalmas összegű védelmi pénzek tűntek el a hatóságok markában, a prostitúció pedig rendkívül jövedelmező üzletággá vált. Brick Mayer rendőrbiztos volt az a személy, aki kézben tartotta ezeket a sötét ügyeket. Úgymond Thaisz és felesége jobb kezévé vált, ő segédkezett a védelmi pénzek beszedésében, illetve az engedetlenek megbüntetésében.[4]

59.jpg

Magyarországon, eddig a bizonyos pontig nem szabályozták a prostitúciót. Erre 1867-ig kellett várni, amikor is megalkották a prostitúcióra vonatkozó szabályrendeletet. Szabályozták a bordélyházak szervezeti felépítését, a madame-ok, és a prostituáltak jogait, a madame hatáskörét, az árakat, és meghatározták a kerületi, tiszti orvosok, illetve a kerületi és főkapitányi kötelezettségeket:

3. §. Türelmi bárcát bordélház nyithatására, úgy szinte az engedélyezett helyiség változtatására csak a főkapitány adhat […].

5. §. A bordélházak mennyisége egyelőre 40 számban állapíttatik meg.

6. §. Egy bordélházban tizenötnél több, ötnél kevesebb nő nem lehet.

9. §. Tizenhét évesnél ifjabb hölgyet, vagy türelmi bárca és orvosilag kiállított egészségi bizonyítván nélkül bordélházba felvenni senkit sem szabad.[5]

17. §. A bordélház utcára nyíló ablakai egész napon által befüggönyözve tartassanak.[6]

18.§.A bordéltulajdonos házában lakó egy-egy nőnek 20 forinton felül nem hitelezhet […]. Ez a paragrafus tehát azt kívánta kiküszöbölni, hogy a prostituált akkora tartozást halmozzon fel, amennyit képtelen lenne kifizetni és ezzel szabadságát visszanyerni. A gyakorlatban azonban ez rengeteg esetben nem valósult meg.

19.§  Azon összeget, melytől a bordéltulajdonos lakás és ágy fejében hányadot vesz […] a főkapitány fogja minden egyes bordélra nézve meghatározni […]. Ezen összegen és hányadon felül a kereset egészen a bordélban lakó kéjhölgyet illeti. Valójában azonban a maradék keresetből még bizonyára levontak, hiszen a fennálló tartozást is törleszteni kellett (a ruhaneműket, ékszereket, kozmetikai szereket, esetleg az óvszerek árát), illetve nem lehet kihagyni az orvosoknak járó összeget, melyeket legalább 4 naponta kellett kiadniuk a kéjnőknek – természetesen saját pénzből[7].

burns-archive-exercise-0012.jpg

A szabályok be nem tartása esetén enyhébb esetekben a büntetés bordélyháztulajdonosok esetén 100 Ft-ig, kéjnők esetén 50 Ft-ig terjedő bírság, súlyosabb esetekben akár (hosszabb-rövidebb) dologházi elzárás, nem budapesti lakosok számára pedig kitoloncolás lehetett.[8]

1881-ben a XXI. törvénycikk keretében létrehozták a fővárosi rendőrséget. A törvény meghatározta a rendőrség hatáskörét, szervezeti felépítését, személyzeti létszámát és költségvetését. A rendőrség volt köteles többek között rendeletileg intézkedni a közrend, a közerkölcsiség és szemérem érdekeinek megóvása érdekében[11]. A fővárosi rendőrség közvetlenül a belügyminiszter alatt állt. A rendőrség hatáskörébe tartozott az ipari és egyéb engedélyek kiadása (ide tartozik a perditáknak elvileg kötelezően kiváltandó bárca és egészségügyi engedély is).

prostitute3.jpg 

1884-ben egy új szabályrendelet volt hivatott pótolni a hiányosságokat az addigi szabályozásokban. Ekkorra ugyanis a végéhez közeledett Thaisz Elek 17 évig tartó „uralma” a hatóság berkein belül. A szabályok új korszakot nyitottak a prostitúció hazai történelmében.  A rendelet ugyanis elismerte a magánkéjnőket – vagyis elismerte azokat a hölgyeket, akik nem bordélyházakban űzik foglalkozásukat és szabályozta működésüket. Ez természetesen csak azokra a hölgyekre vonatkozott, akik rendelkeztek engedéllyel – a titkos prostitúciót ezek után is üldözték és büntették.

7. §. A templomok és az iskolák közelében nem létesíthetnek bordélyt

22. §. Arckép szükséges a bárcához – ezzel a rendelkezéssel igyekeztek kiküszöbölni azt, hogy a kéjnők egymás között cserélgessék engedélyüket.[12]

A prostitúciót nem szabályozták központilag, a törvényhatóságok szabad kezet kaptak a probléma megoldásában, azonban az általános tendencia az volt, hogy azokban a városokban, ahol rendeletek születtek a prostitúció szabályozására általában a budapesti mintát követték.[13]

1885-ben Török János vette át a főkapitányi szerepkört Thaisz Elektől. Az új rendőrfőkapitány 36 bordélyt záratott be és igyekezett fellépni a korrupcióval szemben. Ezzel párhuzamosan javult a perditákkal szembeni bánásmód és csökkent a bordélyosok hatalma. Ettől kezdve figyelhető meg az a tendencia, hogy a kéjnők a nyilvánosházakat egyre inkább elhagyva a prostitúció színtere a bordélyházakból áttevődött egyéb helyszínekre pl. garniszállók, szállodák, fürdők, kávéházak stb.[14]

prosti1.jpg

Az 1900-as szabályrendelet lényegében a prostitúciót mellékfoglalkozásként űző, egészségi lappal bíró nők és a találkahelyek ellenőrzéséről szól. Megjelenik egy új kategória, a diszkrét kéjnők kategóriája. Ezeknek a hölgyeknek a foglalkozására, engedélyeire szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak, azokat teljes diszkrécióval kezelik. A diszkrét kéjnők magánlakásokon is űzhették foglalkozásukat/mellékfoglalkozásukat és megválaszthatták az orvost, aki kezeli őket. Ezekből látszik, hogy őket különleges előnyök illették meg, jóval több mozgásterük volt és elbírálásuk is különbözött „átlagos” társnőiktől. Valójában ők a megfelelői a mai luxusprostituált kategóriának.[15]

1909-ben újabb rendelet születik, melyben a prostituáltak kizsákmányolás elleni védelmét rendezik és az egészségügyi lapos kéjnők megnevezése igazolványos kéjnőre módosul. Az igazolványos kéjnők száma hamarosan meghaladta a magánkéjnők és a bordélyházi kéjnők együttes számát.[16]

2012-04-16 14.35.402.jpg

Bár nem tartozik már a korszakunkhoz, de érdemesnek látom megemlíteni az 1927-es rendeletet is, mely a prostitúciót igénybevevő férfiak kivizsgálását is lehetővé teszi, illetve 1928. május első napjával megszüntette a bordélyházak működését.[17]

Szót kell ejteni a prostitúció egészségre gyakorolt negatív hatásairól is. Korszakunkban rendkívül sokan szenvedtek különböző nemi betegségektől, különösen a szifilisztől. A bujakór[18] a kor népbetegségének számított. 

„Rőszler nő[19] bordélyában Clementine igazabban Brandl Fáni nevű kéjnő tartózkodik, ki daczára amiatt, hogy már 14 nap ota bujakorban sinlődik, mégis akarata ellen otthon tartván Rőszlernő által férfiakkali közösülésre kényszerittetik.”[20] Ez az eset korántsem volt egyedi: ha egy bizonyos kéjnőnek, vagy kuncsaftnak tudomása is volt arról, hogy nemi betegségben szenved, még nem jelentette azt, hogy megfelelően kivizsgáltatja és kezelteti magát. A utcanőt ez fontos bevételektől vonta volna el, a kuncsaft pedig mit kezdett volna egy ilyen folttal az erkölcsi mivoltán. Clementine – azaz Brandl Fáni – esetében a drága barátosnék a rendőrségen tettek feljelentést a bánásmód ellen. Az ilyenkor szokásos procedúra abból állt, hogy szakvéleményt kért a rendőrség arról, hogy valóban fertőzött-e az illető a nemi betegséggel. Ezek után megvizsgálják a feljelentett rendőrségi „előéletét”, mivel ha volt annak már valamilyen hasonló kihágása, akkor szigorúbban ítélték meg az ügyet (mint ahogy Clementine esetének jegyzőkönyvében is hosszasan sorolják mindazokat a kihágásokat, melyeket Rőszler bordélyháztulajdonosnő addig elkövetett). A korábbi incidensek miatt be akarták záratni[21] Rőszlerné bordélyát, „azonban kőzbe jött akadályok miatt” ez nem sikerült. A rendőrség sikerességét (és akaratát) jelzi, hogy az elkövetkező években több esetben is növekedett a Rőszler Mária elleni iratmennyiség[22], ám a többszöri bezárás után is újra visszatérhetett a kerítőnő a piacra.[23]

64_1.jpg

1881-ben elrendelték, hogy ha valakinek tudomása van arról, hogy fertőző betegségben szenved, azt kötelező bejelenteni és ezzel párhuzamosan a fertőtlenítést is kötelezővé tették (1892-ben létrehozták a Fertőtlenítő Intézetet).[24]

A valamilyen nemi betegségben szenvedő prostituáltak között jóval több volt azoknak a száma, akik nem bordélyházakban éltek, mint nyilvánosházi társaik esetében. Ennek az a logikus magyarázata, hogy a bordélyházi prostituáltak számára jóval gyakoribb orvosi vizsgálatot írtak elő, mint a magánkéjnőknek, így sokkal hatásosabban ki tudták szűrni a megbetegedett lányokat. A rendszeres, általában heti kétszeri vizsgálatokat a kerületi rendőrorvosok végezték el. Ha valamelyik pácienst fertőzöttnek találta, azonnal be kellett utalnia valamelyik gyógyintézetbe. A kerületi rendőrorvosok a rendőrségi főorvosnak tartoztak jelentéstétellel, akinek a hatáskörébe tartozott a javaslatok tétele és a vélemények felülvizsgálata is. A rendőrorvosi feladatkört az 1881. évi XXI. törvénycikkely határozta meg, ezzel pedig a prostituáltak egészségügyi ellenőrzése a rendőrség felügyelete és igénye szerint zajlott.[25] Ők adták ki az egészségügyi bárcákat, melyek nélkül egy kéjnő nem tevékenykedhetett legálisan.

A XIX.-XX. század fordulója körüli időszakban Budapesten megnövekedett a magán, az állami, az egyházi és az egyesületi egészségügyi intézmények, a kórházak építésének száma. Járványkórházakat hoztak létre (pl. Gyáli úti Szent Gellért járványkórház) melyben a járványos megbetegedésekben szenvedőket szakszerű ellátásban részesíthették, esetleg karanténba zárhatták a további fertőzések elkerülése érdekében.

Névtelen 32.jpg



[1] Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten (1890-1914). Budapest Főváros Levéltára. 206-224. p.

[2] Thaisz Elek (1820-1892) 1861-től állt a fővárosi rendőrség élén 1885-ben bekövetkezett lemondásáig. Az 1881-ben a rendőrségi törvény által létrehozott Budapesti Magyar Királyi Államrendőrség első főkapitánya.

[3] „Az bizonyos, hogy a rendőrség mai közegei sehogysem alkalmasak arra, hogy a hiányos nevelésű nőknek

az erkölcsöt prédikálják.”  Irinyi József: Nők a kriminalisztikában A nő és a társadalom, 1907, I. évf. 7. sz.. 120. p.

[4] Miklóssy János: A budapesti prostitúció története. Budapest, 1989. Népszava Kiadó Vállalat. 30. o.

[5] „[…] Midőn alulirott kijelenti, - de mint a cselédkönyvből külömben is kitűnik – hogy életkorának 17ik évét már túlhaladta, tisztelettel esedezik, hogy részére türelmi bárcza adassék, melylyel mint kéjnő egy engedélyezett bordélyházban tartózkodhassék, egyuttal tisztelettel jelenti hogy VI. kerület Aradi utcza 9. Sz. a. tartozkodik. […] Altman Róza” BFL VI.I.B Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Általános Iratai 1868-1933. 1884 Leánykereskedelem 3. 4. Doboz. 85.047/1884.

[6] (1867) Szabályok a kéjelgés- bordelházak és kéjhölgyekről. Pest: ny.n.

[7] „Bordélházakban a kéjhölgyek minden egyes orvosi vizsgálat teljesítéséért a kerületi főorvosoknak 25 o.é. (osztrák értékben) krajcárt fizetnek; külön lakáson lévők 50 kr-t.” (1867) Szabályok a kéjelgés- bordelházak és kéjhölgyekről. Pest: ny.n. II.. rész, 11.§

[8] (1867) Szabályok a kéjelgés- bordelházak és kéjhölgyekről. Pest: ny.n. 1. rész, 21. §.

[9] Forrai Judit: Kávéházak és kéjnők.  Budapesti negyed. 12-13. 1996. 110-120.

[10] Magánzó: foglalkozás nélküli - saját vagyonából vagy támogatásból élő - személy

[11] 1881. évi XXI. törvénycikk a Budapest-fővárosi rendőrségről 7. § „d” bekezdés: „Különösen feladatai közé tartozik a fővárosi rendőrségnek ) rendelkezőleg intézkedni a közerkölcsiség és szemérem érdekeinek megóvása iránt. A főváros törvényhatóságának ez irányban eddig fennállott azon joga, hogy a kéjnőtelepekre vonatkozó engedélyek a rendőrség által csak vele egyetértőleg adathatnak, nézetkülönbség esetében pedig a belügyminister dönt, továbbra is fentartatik”

[12] Az (1867) Szabályok a kéjelgés- bordelházak és kéjhölgyekről. Pest: ny.n. IV. rész  9. § alapján a türelmi bárcákon idáig szerepelt: név, lakhely, személyleírás, kor, születési hely, esetenként a bordélyos/nő neve. BFL VI.I.b. Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának általános iratai 1868-1933. 1873-1878 Leánykereskedelem 1. 2. doboz

[13] Güntner Péter (1997): A soproni prostitúció története (1862-1918). Aetas 1. sz.

[14] Dr. Forrai Judit: A budapesti prostitúció múltjából. IN: Prostitúció, prostitúcióra kényszerítés, emberkereskedelem (szerk: Dr. Fehér Lenke – Dr. Forrai Judit) 159. o.

[15] Dr. Forrai Judit: A budapesti prostitúció múltjából. IN: Prostitúció, prostitúcióra kényszerítés, emberkereskedelem (szerk: Dr. Fehér Lenke – Dr. Forrai Judit) 160. o.

[16] Dr. Forrai Judit: A budapesti prostitúció múltjából. IN: Prostitúció, prostitúcióra kényszerítés, emberkereskedelem (szerk: Dr. Fehér Lenke – Dr. Forrai Judit) 160. o.

[17] Dr. Forrai Judit: A budapesti prostitúció múltjából. IN: Prostitúció, prostitúcióra kényszerítés, emberkereskedelem (szerk: Dr. Fehér Lenke – Dr. Forrai Judit) 160. o.

[18] A bujakór volt az összefoglaló neve a korszakban a nemi betegségeknek, de leginkább a szifiliszre használták. A szerz.

[19] Rőszler Mária 1822-ben született Kolozsváron, 1869-ben a Tabán 461. szám alatt üzemeltette bordélyát.

[20] BFL (Budapest Főváros Levéltára) VI.I.b. Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának általános iratai 1868-1933. 1873-1878 Leánykereskedelem 1. 2. doboz.

[21] „A bordéltelepekről szolo rendszabály I. rész 4ik szakaszában részemre fentartott jogommal élve, csak is a kőzérdeket szem előtt tartva Rőszler Mária telepnek beszűntetését elrendeltem, mi mai napon foganatosítatott is.” – 1869. Marczius 2. Thaisz Elek főkapitány. BFL VI.I.b. Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának általános iratai 1868-1933. 1873-1878 Leánykereskedelem 1. 2. doboz.

[22] „Rőszlerné a fent elő soroltak által mint javíthatatlan, a bizalmat végképpen eljátszotta.”

BFL VI.I.b. Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának általános iratai 1868-1933. 1873-1878 Leánykereskedelem 1. 2. doboz.

[23] 1874. június 11-iki jegyzőkönyv: „Rőszler Mária kerítőnő buda Tabán 451. számú házban, daczára annak, hogy bordélyházi üzlete a pesti T. főkapitányság által végképp beszüntetett titokban üzletét folytatja, és kéjnőket minden orvosi vizsgálat nélkül tart.” BFL VI.I.b. Magyar Királyi Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának általános iratai 1868-1933. 1873-1878 Leánykereskedelem 1. 2. doboz. 24.559/1974.

[24] Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten (1890-1914). Budapest Főváros Levéltára. 206-224. p.

[25] Dr. Forrai Judit: Szép lányok csúnya betegsége, avagy szemelvények a bűnös szex és a szifilisz történetéből. Orvosi Hetilap. 2008. 149. évf. 40. szám, 1897–1904.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pintada.blog.hu/api/trackback/id/tr575057031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.02.02. 09:26:43

még mindig nagyon jó ez a sorozat!

Pintada 2013.02.02. 11:18:40

Lesz még jobb is! :)

Pintada 2013.02.02. 12:29:18

Öt részesre tervezem, a 4. várhatóan még most hétvégén felkerül majd.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.02.06. 14:01:16

Ő, nem szeretnék követelődzni, de következő rész?!

Pintada 2013.02.06. 15:26:45

Nagyon jól esik a követelődzés :D Sajnos a munkámban kicsit elhavazódtam ezért nem tudtam feltölteni, de délelőtt már megszerkesztettem a bejegyzéseket. Szóval ma este az utolsó két rész is fel fog kerülni (legkésőbb 8-ra fent lesznek).